A napjainkban uralkodó alacsony zsírtartalmú étkezési modell gyökerei az 1970-es évekbe nyúlnak vissza. Ma már vitatott objektivitású, nem kellően megalapozott, irányított tanulmányok nyomán vált hivatalosan is üldözendővé a zsír, mint minden baj okozója. Jött az elmélet az ártalmas telített zsírokról, és megismertük a rettegett szupergonoszt, a koleszterint. Mindenki bizonyítottnak vélte, hogy a szív és érrendszeri problémák hátterében az elvetemült koleszterin ártalmas szorgoskodása áll. Nem is maradt el a hatás. Mára szinte minden termék csökkentett zsírtartalmú, vagy már akár teljesen koleszterinmentes.
Elhízás és cukorbetegség
Mutassuk be a „zsírüldözés” pozitív egészségi hatásait. Azzal mindenki egyet ért, hogy egy ajánlás akkor marad érvényben közel négy évtizeden át, ha az megalapozott, és egészségjavító hatása a gyakorlatban is igazolódik. Joggal várhatjuk, hogy a koleszterinelmélet és a hatására megváltozó táplálkozási ajánlások kapcsán fergeteges javulások álltak be a szív- és érrendszeri betegségek statisztikáiban, azaz az emberek egészségében. Hiszik vagy sem, de ennek nyomát sem lehet látni. Sőt, a halálozási okok között továbbra is igen előkelő helyet foglalnak el ezek a betegségek, számuk napról napra növekszik. Ha ehhez hozzátesszük, hogy az aktuális kutatások szerint az akut szívproblémák fele normál koleszterinszint mellett következik be, akkor egy nem szakmabelinek is világossá válik, itt valami nincs rendjén. Egykori ikonikus egyetemi oktatóm úgy mondaná, „Vagy a leves, vagy a tál görbe”
Azért ne higgyék, hogy a zsír visszaszorítása teljesen hatástalannak bizonyult. Mivel a csökkentett zsírtartalom mellett az élelmiszerek jóval kevésbé voltak élvezhetőek, így a zsírcsökkentést ellensúlyozandó rengeteg szénhidrát került a feldolgozott termékekbe. Hamarosan beérett a váltás gyümölcse. Emelkedni kezdett az elhízás mértéke, amit szinte azonnal követett a II-es típusú cukorbetegség tömeges elterjedése. Bárki megnézheti az ezen egészségi problémák gyakoriságát megjelenítő grafikonokat, melyeken jól látszik a váltás éveiben bekövetkező törés, és utána a meredek emelkedés. A rengeteg kétely ellenére ma még senki nem meri megkérdőjelezni a hatályos ajánlásokat.
Az ajánlás nem működik
Amikor az elmélet egy-egy támogatóját szembesítik a mára takargathatatlan tényekkel, akkor a legtöbb esetben jön a „tudományos ködösítés”. A napokban a Harvard egyetem egyik prominens képviselője a tudományoskodásra sem vette a fáradtságot egy nyilatkozatában. A riporter kérdésére, ami az érvényes táplálkozási ajánlások ellenére növekvő elhízást és a sokasodó betegségeket firtatta, a professzor egyszerűen azt válaszolta, hogy nincs itt semmi ellentmondás. Az ajánlás szakszerű és jó, kizárólag az a baj, hogy az emberek nem tartják be azt, amit a tudósok ajánlanak nekik. Okos érvelés, annyiban mindenképpen, hogy tudományosan szinte lehetetlen cáfolni.
Mit tehet ebben a helyzetben egy lelkiismeretes, túlsúlyos, magasvérnyomás betegségben szenvedő és cukorbeteg orvos. Előveszi a tudományos ajánlásokat és ellentmondást nem tűrően, betűről betűre betartja azokat, joggal remélve ettől a gyötrő kórságok enyhülését. Közel két éven keresztül étkeztem az érvényes ajánlásoknak megfelelően, nem elfeledkezve a kardió mozgásról sem. Kerültem a zsírt, a cukrot, a fehér kenyeret, a sót, faltam a zöldségeket és a gyümölcsöket, mértékkel fogyasztottam a húsokat és havonta legalább 1200, nem elírás, ezerkettőszáz kilométert kerékpároztam.
A súlyom 22 gyötrelmes hónap alatt mindössze 9 kilogrammot csökkent, a betegségeim és labor paramétereim egy jottányit sem javultak. Ezzel a gyakorlatban is igazoltam, hogy az ajánlás nem működik, és nem egyedül az emberi felelőtlenség áll a mértéktelen elhízásnak és következményeinek a hátterében. Sürgősen tennem kellett valamit, mert világosan láttam, hogy az egészségemet és életemet csak saját magam tudom megmenteni. Megszállottan keresni kezdtem olyan orvosi kutatásokat, amelyek nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is bizonyították hatékony működésüket. Az új, a gyakorlatban működő, részleteiben is a tudomány talaján álló ismerteket, és azok követésének hatását az egészségre a következő hetek írásaiban részletesen bemutatom.
Egészség, jó közérzet
Elöljáróban annyit, hogy a terápiás étkezés hatására a bevezetéstől számított 9 hónapban további 32 kilogrammal csökkent a testsúlyom, betegségeimet mára elfelejthettem, gyógyszert nem szedek és a laborparamétereim is hibátlanok. Egészségesebb vagyok mint valaha, és a közérzetem is kiemelkedő. Saját történetem mellett ismertetem számos beteg, túlsúlyos ember tartós eredményét, ami a legjobb igazolása az elmélet helyességének. Izgalmas utazás lesz, érdemes csatlakozni.
Bizonyosan tudom, hogy az új ismeretek sokaknak fognak segíteni a túlsúly és a betegségek elleni harcban. Nem gondolom, hogy a tudományos tények mindenkit meggyőznek majd a terápiás táplálkozás helyességéről, nem azért, mert nem követhetők vagy nem igazak, hanem egyszerűen csak ugyanazért, amiért a Lapos Föld teóriának még az űrhajózás korában is vannak elvakult követői.